Ágh Ilona
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született	1854. március 11.[1] Kenyhec
Elhunyt	1945. január 28. (90 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színigazgató színész
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágh Ilona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veszprémi Jenőné jékei Ágh Ilona, született: Ágh Ilona Klára Eszter, névváltozat: Aágh (Kenyhec, 1854. március 11.^[2] – Kápolnásnyék (Pettend), 1945. január 28.)^[3] színésznő, igazgató.

Jékei Ágh Sándor szolgabíró és Bisztrenovszk(y) Klára leánya. Színi pályára lépett 1885. november 1-jén, Miklósy Gyulánál Szatmáron. Debrecenben és Székesfehérváron játszott évekig, majd 1888. október 4-én délelőtt Vácott kötött házasságot Veszprémi Jenővel (Kertész János).^[4][5] 1895-ben, férje halála után átvette társulatának vezetését. 1898 áprilisáig volt színigazgató. 1896 nyarán Feld Zsigmond társulatának tagja volt, 1907-ben a Népszínháznál működött, majd 1912-ben a Nemzeti Színház kötelékébe lépett. 1923. október 1-jén nyugalomba ment.^[6] Végelgyengülésben hunyt el 91 éves korában.^[3]

• Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Portia (Shakespeare: A velencei kalmár)
• Tímea (Jókai Mór: Az aranyember)
• Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd)
• Johanna (Rákosi Jenő: Endre és Johanna)
• Dianne (Bisson: Válás után)
• Fejedelemasszony (Hervé: Nebáncsvirág)

• Ma és holnap (1912) - Pál gróf anyja
• A papagály (1912) - Alice, az özvegy
• Éjféli találkozás (1915) Majthényiné, Gábor anyja^[7]
• Vengerkák (1917) - Fedorovna nagyhercegnő
• A toprini nász (1917) Szanszka bárónő^[8]
• Az obsitos (1917) Gyuri anyja^[9]
• Károly bakák (1918) - Horváth Feri édesanyja
• Szentmihály (1920)^[10]

1885–86: Szatmár; 1886–87: Debrecen; 1887–88: Székesfehérvár; 1888–89: Miskolc; 1889–90: Jeszenszky Dezső; 1890–1895: Veszprémi Jenő; 1898–99: Pesti Ihász Lajos; 1899–1902: Tiszay Dezső; 1902–1903: Szalkai Lajos; 1903–06: Szendrey Mihály; 1906–07: Farkas Ferenc 1907–08: Népszínház-Vígopera; 1908–09: Baróthy Rezső; 1909–1912: Feld Zsigmond (Fővárosi Városligeti Színház); 1912–1923: Nemzeti Színház.

Igazgatóként: 1895: Szolnok; 1895–96: Nagyszombat; 1896: Besztercebánya; Nagykároly, Losonc, Léva, Kisvárda; 1896–97: Besztercebánya; 1897: Sátoraljaújhely, Nagykároly, Zilah, Szilágysomlyó, Segesvár, Erzsébetváros, Kisvárda, Pancsova, Halas; 1897–98: Bonyhád; 1898: Kaposvár, Dombóvár, Csurgó, Nagyatád.

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 429. o.  
• Hangosfilm

• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.