Gábor Kósa

Gábor Kósa
Født31. januar 1971 (53 år) Rediger på Wikidata
Budapest, Ungarn Rediger på Wikidata
Uddannelse og virke
Uddannelses­stedEötvös Loránd-universitetet (til 1995) Rediger på Wikidata
BeskæftigelseOrientalist, religionshistoriker Rediger på Wikidata
ArbejdsgiverEötvös Loránd-universitetet (fra 2009) Rediger på Wikidata
Information med symbolet Billede af blyant hentes fra Wikidata. Kildehenvisninger foreligger sammesteds.

Gábor Kósa (født 31. januar 1971) er en ungarsk religionshistoriker, lektor ved Det Humanistiske Fakultet ved Eötvös Loránd University, Institut for Kinesiske Studier. (Kinesisk navn: Kāng Gāobǎo; traditionel kinesisk: 康高寶; forenklet kinesisk: 康高宝.)[1]

Karriere

Gábor Kósa er født i Budapest og har MA-grader i engelsk (1995), kinesisk (1997) og religionsvidenskab (2011). I 2006 forsvarede han sin doktorafhandling med titlen 'The Terminological Analysis of Chinese Texts Related to Manichaeism' (på ungarsk: A manicheizmussal kapcsolatos kínai nyelvű szövegek terminológiai elemzése).

Mellem 1999 og 2008 underviste han på "Tan Kapuja" Buddhistisk Højskole. Han har arbejdet på Eötvös Loránd University fra 2009, i øjeblikket som lektor.

Kósa blev tildelt postdoc-stipendiet fra Japan Society for the Promotion of Science (JSPS, 2008-2009) og den taiwanske Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange (2010-2012). I 2014-15 var han EURIAS-stipendiat ved Center for Research in the Arts, Social Sciences and Humanities (CRASSH), Cambridge University. I 2020-21 var han Roger E. Covey-medlem i østasiatiske studier ved Institute of Advanced Study (IAS, Princeton).[2][3][4]

Han er medlem af Silk Road Research Group ved ELTE University, han er partner investigator i Australian Research Council Project med titlen "Manichaean Liturgical Texts and Practices from Egypt to China". Han er en af redaktørerne af det ungarske tidsskrift med titlen Távol-keleti Tanulmányok (Østasiatiske studier). Fra 2019 fungerer han som chefredaktør for Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. Han er medlem af Komiteen for Orientalske Studier ved Det Ungarske Videnskabsakademi.[5][6][7]

Hans hovedforskningsområde omfatter kinesisk mytologi, gammel kinesisk shamanistisk (wu) praksis og kinesisk manikæisme.[8][9][10]

Bemærkelsesværdige publikationer

På ungarsk

  • „A manicheizmus Kínában.” In: Hamar Imre (szerk.) 2000. Mítoszok és vallások Kínában. [Sinológiai Műhely 1.] Budapest: Balassi Kiadó, 90–122.
  • „Sámánizmus és mitológia az ókori Chu államban.” In: Puskás Ildikó (szerk.) 2000. Állandóság a változásban. T'ung-pien. Tőkei Ferenc születésnapjára. Budapest: Politika + Kultúra Alapítvány, 398–428.
  • „Matuzsálem a Jangce partján.” In: Birtalan Ágnes – Yamaji Masanori (szerk.) 2001. Orientalista Nap 2000. Budapest: MTA Orientalisztikai Bizottság – ELTE Orientalisztikai Intézet, 78–95.
  • „Exorcizmus és sámánizmus az ókori Kínában.” In: Csonka-Takács Eszter – Czövek Judit – Takács András (szerk.) 2002. Mir-susnē-khum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 806–833.
  • „A mágikus, a szellemi és a varázslatos. A ling szó jelentésének vizsgálata a Jiuge versciklus alapján.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2003. Kínai nyelv és irodalom.Tanulmányok Csongor Barnabás születésének 80. évfordulójára. [Sinológiai Műhely 4.] Budapest: Balassi Kiadó, 38–65.
  • „Halandó halhatatlanok. A xian-halhatatlanság képzete a Baopuzi 2. fejezetének tükrében.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2004. Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán. Budapest: Balassi Kiadó, 77–136.
  • „Sámánizmus a Tang-kor előtti Kínában.” In: Hoppál Mihály – Szathmári Botond – Takács András (szerk.) 2006. Sámánok és kultúrák. Budapest: Gondolat Kiadó, 296–360.
  • „Creatio ex gigante – a kínai Pangu-mítosz forrásai.” Vallástudományi Szemle 2007/2: 142–174.
  • „A létezők átváltozása” –– A pillangó motívuma a Zhuangziben.” Vallástudományi Szemle 2008/1: 91–106.
  • „Az öröklét gyümölcsei” − Kínai nyelvű manicheus töredékek a Turfán-medencéből.” Távol-keleti Tanulmányok 2009/1: 49–68.
  • „A Hatalmas Felhő Fényessége” – áttekintés a kínai buddhizmus és manicheizmus viszonyáról a történeti források tükrében. (Buddho-Manichaica III).” In: Hamar I. – Salát Gergely (szerk.) 2009. Kínai történelem és kultúra – Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére. (Sinológiai Műhely 7.) Budapest: Balassi Kiadó, 115–135.

På engelsk

  • “In Search of the Spirits. Shamanism in China before the Tang dynasty. Part I.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 8.2. (2000) 131–179.
  • “Open Wide, Oh, Heaven's Door! Shamanism in China before the Tang dynasty. Part II.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 9.2. (2001) 169–197.
  • “The Shaman and the Spirits. The Meaning of the Word ‘ling’ in the Jiuge poems.” Acta Orientalia Hung. 56.2–4. (2003) 275–294.
  • “Pangu’s Birth and Death as Recorded in a Tang Dynasty Buddhist Source.” Archiv Orientální / Oriental Archive: Quarterly Journal of African and Asian Studies 77.2. (2009) 169–192.
  • “Peacocks under the Jewel-tree − New hypotheses on the Manichaean painting of Bezeklik (Cave 38).” Journal of Inner Asian Art and Archaeology 4 (2011) 135–148.
  • “The ‘Sea of Fire’ as a Chinese Manichaean metaphor — Source materials for mapping an unnoticed image.” Asia Major 24.2 (2011) 1–52.
  • “The protagonist-catalogues of the apocryphal Acts of Apostles in the Coptic Manichaica –– a re-assessment of the evidence.” In: Bechtold E. and Gulyás A. and Hasznos A. (eds.) 2011. From Illahun to Djeme. Papers Presented in Honour of Ulrich Luft. Oxford: Archaeopress, 107–119.
  • “Buddhist and pseudo-Buddhist motifs in the Chinese Manichaean Hymnscroll.” In: Bellér-Hann, Ildikó and Rajkai Zsombor (eds.) 2012. Frontiers and boundaries –– Encounters on China’s margins. Wiesbaden: Harrassowitz, 49–69.
  • “Atlas and Splenditenens in the Cosmology Painting.” In: Michael Knüppel und Luigi Cirillo (eds.) 2012. Gnostica et Manichaica. Festschrift für Aloïs van Tongerloo. Anläßlich des 60. Geburtstages überreicht von Kollegen, Freunden und Schülern. (Studies in Oriental Religions 65.) Wiesbaden: Harrassowitz, 63–88.
  • “Translating the Eikōn. Some considerations on the relation of the Chinese Cosmology painting to the Eikōn.” In: Laut, Jens Peter / Röhrborn, Klaus (Hrsg.) 2014. Vom Aramäischen zum Alttürkischen. Fragen zur Übersetzung von manichäischen Texten. Vorträge des Göttinger Symposium vom 29./30. September 2011. Berlin, New York: De Gruyter (Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, N. F.), 49–84.
  • “Buddhist Monsters in the Chinese Manichaean Hymnscroll and the Pumen chapter of the Lotus sūtra.” The Eastern Buddhist 44 (2014) 27–76.
  • “The Iconographical Affiliation and the Religious Message of the Judgment Scene in the Chinese Cosmology Painting.” In: Zhang Xiaogui 张小贵 (chief editor)，Wang Yuanyuan 王媛媛 and Yin Xiaoping 殷小平 (eds.) 2015. San yi jiao yanjiu –– Lin Wushu jiaoshou guxi jinian wenji 三夷教研究——林悟殊教授古稀纪念文集 (Researches on the Three Foreign Religions ––Papers in Honour for Prof. Lin Wushu on His 70th Birthday.) Lanzhou: Lanzhou Daxue Chubanshe (Ou-Ya lishi wenhua wenku 欧亚历史文化文库》[Treasures of Eurasian History and Culture]), 77–161.
  • "The Manichaean ‘New Paradise’ in Text and Image." Crossroads 13 (2016) 27–113.
  • "Near Eastern Angels in Chinese Manichaean Texts." Orientierungen / Zeitschrift zur Kultur Asiens 30 (2018 [2019]) 43–71.
  • "The Qing Corpus of Manichaean Texts from Fujian." Ming Qing Studies 2020: 85–126.
  • "Zarathuštra in the Chinese Manichaean Manuscripts from Fujian." Quaderni di Studi Indo-Mediterranei XII (2019 [2021]): 135–171.

På kinesisk

  • "Monijiao shenpan huihua er zhen 摩尼教审判绘画二帧 [Two Manichaean Judgment Scenes]." [Trans. You Xiaoyu] Zhongshan Daxue Xuebao (Shehui kexue ban) 中山大学学报(社会科学版) 61/4 (2021): 120–130.
  • "ʻXiabuzan’ yiti tanmi –– Fujian Monijiao wenshu zhong de Xiabuzan yinwen bianxi 《下部赞》异本探秘–––福建摩尼教文书中的《下部赞》引文辨析 [Another Hymnscroll? Some Hymnal Quotations in the Manichaean Corpus from Fujian]." (Trans. Ma Xiaohe 马小鹤) Shaoxing Wenli Xueyuan xuebao 绍兴文理学院学报 41/9: 1–12.

På japansk

  • “Uchū-zu no ‘Kōki no hojisha’ ni tsuite 宇宙図の「光輝の保持者」について [Splenditenens in the Cosmology painting]." (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 292‒302.
  • “Uchū-zu no Atorasu ni tsuite 宇宙図のアトラスについて [Atlas in the Cosmology painting]." (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 261‒274.
  • “Chūgoku no Manikyō uchū-zu ni egakareta sabaki no bamen: zuzō no kigen to shūkyō-tekina messēji 中国のマニ教宇宙図に描かれた裁きの場面: 図像の起源と宗 教的なメッセージ.” [The Judgment Scene in the Chinese Manichaean Cosmology Painting and its Religious Message]." (Trans. Ikematsu-Papp Gabriella 池松パプガブリエラ and Ikematsu Hiroshi 池松 裕史) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 275‒291.

Noter

  1. ^ "Köztestületi tagok". mta.hu (ungarsk). Hentet 10. oktober 2021.
  2. ^ "Gabor Kosa – CRASSH". www.crassh.cam.ac.uk. Hentet 29. september 2021.
  3. ^ "Gábor Kósa | European Institutes for Advanced Study (EURIAS) Fellowship Programme | 2018–2019". www.2018–2019.eurias-fp.eu. Hentet 29. september 2021.
  4. ^ "Gabor Kosa – Scholars | Institute for Advanced Study". www.ias.edu (engelsk). 6. marts 2020. Hentet 29. september 2021.
  5. ^ "Budapest Centre for Buddhist Studies, Budapest". tavolkeletiintezet.elte.hu. Arkiveret fra originalen 16. juni 2023. Hentet 10. oktober 2021.
  6. ^ "Liturgical texts and practices in the ancient world". Macquarie University (engelsk). Hentet 10. oktober 2021.
  7. ^ "Távol-keleti Tanulmányok". ojs.elte.hu. Hentet 10. oktober 2021.
  8. ^ "Gábor Kósa | Eötvös Loránd University - Academia.edu". elte.academia.edu. Hentet 29. september 2021.
  9. ^ "Magyar Tudományos Művek Tára". m2.mtmt.hu. Hentet 10. oktober 2021.
  10. ^ "Gábor Kósa". gaborkosa.academia.edu. Arkiveret fra originalen 25. marts 2022. Hentet 19. februar 2022.